A légkör szerkezete, csapadékképződés+felhő

14/A

A légkör szerkezete, csapadékképződés+felhő

Összetétele: különböző gázok keveréke de tartalmaz cseppfolyós és szilárd részeket is.

Gázok fajtái:

Állandó gázok – nitrogén, oxigén, hélium, neon, kripton, argon

Változó gázok - széndioxid, metán, hidrogén, ózon, metán.

Állandó változó - szénmonoxid, nitrogén.dioxid, kén.dioxid.

A légkör legfontosabb alkotó részei: N₂ .O₂, Ar, CO₂,

A légkör szerkezete: 1000Km magasságig hőmérsékleti tulajdonságai alapján 4 részre osztjuk:

alsó réteg: troposzféra 10-12 Km vastagságú. A légkör tömegének 80% tartalmazza. Itt játszódnak le az időjárás jelenségek.

Második réteg: sztratoszféra: 11-50 Km magasságban helyezkedik el. Hőmérséklet emelkedik, oka az ózon réteg jelenléte (az ózon réteg energiát nyel el).

Harmadik réteg: mezoszféra 50-80 Km magasságban húzódó. Hőmérséklet csökken. Itt égnek el a meteorok.

Negyedik réteg: termoszféra elnyeli az ibolyántúli sugárzást. Hőmérséklet egyre nő. (1000 C körül). Anyaga ionokból elektromostöltésü részecskékből áll, ami visszaveri a rádiósugarakat. A légkör fokozatosan ritkul majd át megy bolygóközi térbe.

Csapadékképződés: a csapadék a földön a vízháztartás egyensúlyát biztosítja. A levegő lehűlésével keletkeznek. A levegő emelkedését és felmelegedését indítja el. A levegőemelkedés közben 1 C fokot hűl le 100 méterenként, ha a harmatpont elérése után is folytatódik az emelkedés, elkezdődik a felhőképződés. Majd a tovább emelkedő levegő hőmérséklete 100 méterenként már csak 0,5 C csökken. A csapadék olyan felhőkből érkezik, amelyekben a vízcseppek mellett hízó jégkristályok is jelen vannak.

Harmatpont = a hőmérséklet eléri a 100% relatív páratartalmat.