Hirdetés

Hírdetés

2008. január 13., vasárnap

Az Európai Unió kialakulása és működése

…tétel Az Európai Unió kialakulása és működése

1) Kialakulás oka:

Fő oka az volt, hogy egy hirdetésre kattintással támogassák ezen oldal szerzőjét!

a) a termelési költségek csökkentése a sorozatnagyság növelésével érhető el. A nagy sorozatú terméket csak nagy piacon lehet elhelyezni, az Unió létrejötte előtt ez nem állt rendelkezésre.

b) egyes termékeknél megemelkedtek a kutatási költségek (gyógyszer, elektronika stb.) Az ehhez szükséges tőkét csak nagyvállalatok képesek előteremteni, kis országokban ilyenek nem jöhettek létre.

2) Kialakulása:

Az Unió elődje 1957-ben jött létre Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) néven. Tagjai: NSZK, Franciaország, Olaszország és a három Benelux állam. A kitűzött cél az áruk, a munkaerő, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlása volt. Ezt 1993-ra sikerült elérni. Közben fokozatosan bővült az Unió és ma már Nyugat, Dél és Észak-Európa országainak jó része csatlakozott. Kivétel ez alól Izland, Norvégia és Svájc, valamint a Balkán Görögországtól északra fekvő része. Jelenleg az előre kitűzött célok után a pénzügyi és a politikai egységesülés van napirenden. Előbbi az egységes pénz, utóbbi az egységes külpolitika elérését jelenti.

3) Az integráció fontosabb lépései:

a) Az egymással szembeni kereskedelemben megszüntették a vámokat, miközben a többi országból érkező árukra kivetett vámokat egységesítették. Ez természetesen a külső államok érdekeit sérti, hiszen így termékeik drágábban kerülhetnek az Unió piacára. A vámokat persze ki lehet kerülni, ha a külföldi cég az Unión belül hoz létre leányvállalatot.

b) A tőke és szolgáltatások szabad áramlása lehetővé tette olyan bankok, biztosítók stb. létrejöttét, amelyek az egész Unió területén működnek, ennek eredményeként jóval nagyobbak, mint elődjeik voltak.

c) A munkaerő szabad mozgásának hatására az Unió legfejlettebb országaiban vendégmunkások jelentek meg. Legmozgékonyabbnak az olaszok a spanyolok és a portugálok bizonyultak. Mégis az Unióban lévő vendégmunkások zömét ma is a kívülről érkezettek (törökök, délszlávok) alkotják.

d) A tagállamok támogatják a mezőgazdaságot és az élelmiszer-kivitelt. Ennek oka, hogy a fejlett mezőgazdasági módszerek miatt az Unió többet termel, mint amennyit a belső piacon el lehet helyezni. A földterületek elaprózottsága és a magas bérek miatt a mezőgazdaság drágán termel, ezen az áron nem lehetne eladni a termékeket kívülre. Az utóbbi időben változik a támogatás. Egyre inkább nem a termelést támogatják, helyette a túlkínálatot csökkentik. (pl. fizetnek a parlagon maradt területért, kivágott szőlőültetvényért) Védik a mezőgazdaságot a magas külső vámokkal is, ami megnehezíti a külső országokból történő élelmiszerek beáramlását.

e) A hátrányos helyzetű régiók támogatása: azokat a régiókat, ahol az egy főre jutó GDP alacsonyabb, mint az Uniós átlag 75 %-a, támogatják abból a központi pénzalapból, amit a tagállamok adnak össze. Erre a pénzre pályázni lehet, nem automatikus a folyósítása. Ezzel próbálják elérni az elmaradott területek gyorsabb fejlődését. Ennek a rendszernek a fejletlenebb országok a haszonélvezői, míg a fejlettebbek ezzel rosszabbul járnak

Jellemezd India sajátos problémáit!

IV.B. Tétel Jellemezd India sajátos problémáit!

Természeti adottságok: India a Hindusztáni félszigeten fekszik. Északról a Himalája zárja le. A Himalája előterében a Hindusztáni-alföldet az Indus-alföldjétől egy alacsony gerinc választja el, a két terület adottságai mégis gyökeresen eltérnek. A Hindusztáni-alföld trópusi monszun éghajlatú, emiatt gyakoriak az áradások, addig az Indus-alföldje félsivatagi, sivatagi éghajlatú. A félsziget déli részét a Dekkán-fennsík foglalja el, melynek csapadéka kevesebb talaja gyengébb, mint a Hindusztáni-alföldé. Jó minőségű feketeföld csak a Dekkán északi részét foglalja el, ahol az ősföldet bazalttakaró borítja.

Gazdaság:

Mezőgazdaság: India agrárország. A lakosság több, mint 60%-át a mezőgazdaság foglalkoztatja. A mezőgazdaság színvonala alacsony, kis parcellákon, elmaradott eszközökkel, főleg saját ellátásra termelnek. Rossz években előfordul az éhínség és az éhhalál is. A Hindusztáni-alföld csapadékos területén a fő élelemnövény a rizs. Emellett jelentős a cukornád és a juta termesztése is. A Himalája lejtőin a tea, a Dekkán Ény-i részén a gyapottermesztés jelentős. A Dekkán szárazabb területein a búza és a földimogyoró a fő növény. Az állattenyésztés alárendelt szerepű. Ennek részben vallási okai vannak (szarvasmarha levágásának tilalma, pedig a Föld legnagyobb állományával rendelkeznek), részben helyhiány az oka, hiszen minden talpalatnyi helyet megművelnek, takarmánytermesztésre már nincs terület.

Ipar: Főleg a hazai ellátást szolgálja. Alapját a mezőgazdasági termékeket feldolgozó textilipar jelenti, melyhez a nagy tömegű, olcsó női munkaerő is rendelkezésre áll. A textilipar vezető ága a juta (zsákvásznat gyártanak belőle) és pamutipar (gyapotot dolgoz fel). Központjai Bombay és Calcutta, melyek India legnagyobb kikötői is egyben.

Az utóbbi időben indult fejlődésnek India nehézipara, jórészt állami támogatással. A vaskohászat a Dekkán északkeleti részére települt Jamshedpur központtal, mert itt jelentős feketeszén, vasérc és mangántelepek vannak. A vaskohászatra alapozva fejlődött változó minőséggel a gépipar a vegyipar is (pl. Tata- autó és teherautógyár, Aiwa-szórakoztató elektronika). Fővárosa Új-Delhi.

A fejlődést hátráltató tényezők:

1) Vallási ellentétek, főleg a többségi hindu és a kisebbségben lévő mohamedán lakosság között.

2) Kasztok. Bár törvényileg tiltott a kasztok szerinti megkülönböztetés, de a gyakorlatban a mai napig alkalmazzák. Városokban felbomlóban van. Az, hogy ki melyik kasztba tartozik, örökletes, vagyis nem lehet egyikből a másikba átkerülni. Sok megkötést jelent pl. munkavállalásnál (vannak foglalkozások, melyek bizonyos kasztokhoz kötődnek), házasságkötéseknél (azonos kasztbeliek házasodhatnak)stb.

3) Feszültségek a szomszédos országokal. Ez részben Kínát jelenti, de főleg Pakisztánt. Gyakoriak a határmenti összecsapások. India jelenleg már atomhatalom, és ez főleg azért veszélyes, mert Pakisztán is rendelkezik atomfegyverrel.

4) Gyors népszaporulat. India lakossága mára átlépte az 1 milliárdos határt (rövidesen a világ legnépesebb országa lesz, megelőzve Kínát). Ezzel sem az ipari fejlődés, sem a mezőgazdasági termelés nem tud lépést tartani, ezért az átlagemberek egyre szegényebbek lesznek, és nő az éhínség veszélye is.

5) Az ország kettészakadása iparilag, társadalmilag, gazdasági helyzet alapján. Miközben az ország interkontinentális rakéták építésére is képes, közben az emberek zöme sarlóval arat. Miközben a falvakban iszonyatos a nyomor, a nagyvárosokban fényűző gazdagság is előfordul (persze a városok peremén itt is nyomortanyák vannak).

Hegységképződés módjai

…….. Tétel Hegységképződés módjai

Hegységrendszer: az egy hegységképződési időszak során keletkezett hegységek együttese. Egy-egy hegységképződési időszak több millió éves folyamat.

Hegységképződési folyamat: A hegységek keletkezése két lépcsőben zajlik, egyik lépcső a tektogenezis, másik az orogenezis.

a) Tektogenezis: A hegységek anyaga a tengerek mélyén ún. geoszinklinálisok mélyén halmozódik fel üledékek formájában. A geoszinklinális tulajdonképpen egy óriási teknő, vagyis üledékgyűjtő medence. A felhalmozódott anyag meggyűrődését, takaróredők kialakulását nevezzük tektogenezisnek. Ezzel még magasabb hegység nem jött létre, csak gyorsan pusztuló kisebb kiemelkedés.

b) Orogenezis: Szó szerinti fordításban ez a tulajdonképpeni hegységképződés. A tektogenezis folytán, megbomlik a lemezszegély egyensúlya, nagy vastagságban préselődik üledék a kontinentális lemez szegélye alá is. Olyan állapot ez, mint amikor egy gumimatracot víz alá nyomunk. Az egyensúly csak akkor áll helyre, ha a kontinens pereme megemelkedik és stabil állapotba kerül. A gumimatrac elengedése után ez a folyamat csak néhány pillanat, hegységek esetében a nagyobb tömeg és sűrűség miatt évmilliókig tarthat. Az orogenezis tehát tulajdonképpen a hegységek keletkezésének kiemelkedési szakasza.

A) Lemezmozgások során létrejött hegységek:

A lemezmozgások során a lemezek határain az óceáni árkokban felhalmozódó üledék adja a hegységképződés alapanyagát Ezt az üledéket gyűrik fel az ütköző lemezszegélyek. Az ütközésnek 3 lehetséges verziója van: - óceáni és óceáni lemez között

- óceáni és kontinentális lemez között

- két kontinentális lemez között

Az ütközések hatására mindig fiatal lánchegységek alakulnak ki, az más kérdés, hogy a régebbi hegységképződési időszakban kialakult lánchegységek mára lepusztultak, összetöredeztek, és mára átalakultak régi röghegységekké.

a) két óceáni lemez ütközése: Az egyik lemez a másik alá bukik, anyaga beolvad majd felszínre tör. Vulkáni szigetívek jönnek létre, robbanásos, vízgőzben, gázokban gazdag vulkáni működéssel. Az üledékeknek alárendelt szerepük van.

Pl. Japán

b) Óceáni és kontinentális lemez ütközése: Az óceáni lemez nagyobb sűrűségű és vékonyabb, mint a kontinentális, ezért alábukik. Valamivel nagyobb a gyűrt üledékek szerepe, amit az óceáni lemez szállít, de itt is uralkodóak a savanyú vulkáni kőzetek. Pl. Pacifikus-hegységrendszer a Csendes-óceán peremvidékén- ennek egy része az Andok

c) Kontinentális lemezek ütközése: Itt is óceáni lemez semmisül meg a két kontinentális lemez között. Anyaga felszínre préselődik, és nagy távolságra elvonszolódik. Ez a gyűrt üledékes kőzettömeg alkotja a takaróredőket. A hegységek felépítésében ezek a takaróredők játsszák a fő szerepet, mellette a vulkanizmus alárendelt folyamat. Pl.: Európa és Ázsia ütközésével alakult ki az Ural, Ázsia és India ütközésével a Himalája.

B) Töréses szerkezetek: Ha a kőzetanyag nem képlékeny, mint a mélytengeri üledékek esetében, hanem merev, akkor a lemezekben keletkező húzó- és nyomóerők hatására a kőzettest eltörik. A törésvonalak által közrezárt rögök emelkedni ill. süllyedni kezdenek attól függően, hogy hol érik el egyensúlyi helyzetüket. Ezt a mozgási folyamatot nevezzük vetődésnek. Vetődéssel röghegységek alakulnak ki. Ezek részei: Sasbérc, árok, medence, lépcsős vidék.

C) Vulkanikus hegységek: Ezt a másik tételből lehet átemelni. A gyűrt hegységeknél be lehet csempészni a lemezszegélyekhez kötődő vulkánok jellegzetességeit, ill. még a gomolyáramos valamint a törések melletti feltöréssel kialakuló vulkántípusokat.

Mi jellemzi Kína gazdasági életét?

V.B. Mi jellemzi Kína gazdasági életét?

Természeti adottságok:

Kínának két fő része osztható:

Nyugat-Kína: A Himalája és a Kunlun láncai közé zárt Tibeti-fennsík alkotja. Éghajlata hegyvidéki. Magassága miatt művelhető föld alig található itt, ezért a népesség meglehetősen csekély.

Kelet-Kína: Északon még alacsonyabb rögvidékek alkotják, dél felé fokozatosan alacsonyabb lesz. A középső terület a Kínai alföld, melyet vastag lösztakaró borít, és a Sárga-folyó, valamint a Jangce szel keresztbe. Kína déli részét szakadozott hegyvidék zárja, ez a Dél-kínai-hegyvidék. Az éghajlat a szélsőséges kontinentálistól a mérsékelt monszunon át a szubtrópusi monszunig változik.

Mezőgazdaság: A munkaerő több, mint 60%-át foglalkoztatja. Ebből következik, hogy a művelés színvonala alacsony. A művelést főleg kézi és állati erővel végzik. Az öntözés kiterjesztésére helyezték hangsúlyt, mert így lehet a déli országrészben egy év alatt 2 vagy 3 termést betakarítani. Nem is cél a nagyobb gépesítés, mert nem tudnának mit kezdeni a hirtelen megjelenő nagy tömegű munkanélküliséggel, ami ilyen nagy kiterjedésű és népességű országban robbanáshoz is vezethet. Az ország északi részében a fő növény a búza, mellette kölest és kukoricát termesztenek. Dél felé a rizs veszi át az uralmat, kiegészülve szójával és földimogyoróval. A Dél-kínai-hegyvidéken a teatermesztés jelenik meg.

Az állattenyésztés alárendelt szerepű, mert nincs hely a takarmánynövényeknek. Nagyobb állomány csak sertésből és baromfifélékből van, ezek főleg lakossági hulladékokon és mezőgazdasági melléktermékeken élnek.

Ipar: Ásványkincsekben gazdag. Feketeszenet Mandzsúriában bányásznak legnagyobb mennyiségben. Vasércet ugyanitt, valamint a Jangce mellékén találtak. Jelentős emellett az ötvözőanyagok, a színesfémek (Dél-Kínai-hegyvidék) bányászata is. A kőolaj viszont nem elegendő, ma már importra szorul. Mivel az olaj kevés, ezért az energiatermelés főleg szénerőművekre alapul. Az ipar hagyományos ágazata a textilipar. Mivel ez régen elsősorban kivitelre termelt, ezért a kikötőkbe települt (Sanghaj, Tiencsin, Kanton). Az ország belsejének iparosítási igényei miatt mára nagy része a belső területekre települt. A világháború óta a nehézipar fejlődése rendkívül gyors volt. Telephelyei a bányászati körzetekben alakultak ki, Mandzsúriában (Ansan) és a Jangce mellékén (Vuhan).Ezek lettek a vaskohászat és a gépgyártás gócpontjai. Az egyes tartományokat próbálják fogyasztási cikkekből önellátóvá tenni, mert a hatalmas országban a nagyarányú út és vasútfejlesztések ellenére nem könnyű a szállítás megszervezése. A feldolgozóipar központjai Peking és környékén kívül a partvidéken az ún. különleges gazdasági övezetekben alakultak ki (pl. Sanghaj és Kanton). Ezek kis kapitalizmust jelentenek a szocializmuson belül, hiszen a vállalatok jellemzően magánkézben vannak.

Gazdasági fejlődés korlátai: Kína jelenleg rendkívül gyorsan fejlődik. Az éves növekedés 10% körül van. Ezt a növekedést főleg az ipar produkálja, a mezőgazdaság fejlesztése csak a mezőgazdaságból kikerülők iparban történő elhelyezésével lehetséges. A további gyors fejlődésnek több veszélye van:

1) Gyors népességszaporulat: Jelenleg 1 milliárd 250 millió lakosa van. A gyors növekedés adminisztratív intézkedések hatására lelassult ugyan, de még így is jelentős (Városokban egy, falvakban két gyerek engedélyezett, de ott is csak akkor, ha az első lány. Fordított a családtámogatási rendszer, pótlékot a egy gyerekes család kap, a több nem.). Az élelmiszertermelés ezzel nem tud lépést tartani.

2) A fejlődéssel nőnek a vagyoni különbségek, ez társadalmi feszültségekhez vezethet, ami egy ekkora országban nehezen kezelhető.

3) Kína növekedése környezetvédelmi veszélyeket is rejteget, hiszen növekszik az energiafelhasználás, ami szennyezőanyagok kibocsátásával jár.

Ősmasszívumok (ősföldek) és síkságok keletkezése, felépítése és gazdasági hasznuk.

… Tétel

Ősmasszívumok (ősföldek) és síkságok keletkezése, felépítése és gazdasági hasznuk.

A Föld nagyobb ősföldjei: Balti-pajzs, Kanadai-ősföld, Brazil-hegyvidék, Guyanai-hegyvidék, Nyugat-Ausztrália, Afrika Nagy része, Közép-Szibériai-fennsík, Dél-Kínai-hegyvidék, Dekkán-fennsík, Arab-tábla

I. Ősföldek: A földkéreg legkorábban megszilárdult részei. Eredetileg ezek is gyűrt hegységek voltak, de az eltelt évmilliárdok alatt lepusztultak. A mai kontinensek magjait alkotják, hozzájuk gyűrődtek fel a fiatal lánchegységek illetve ezek lepusztulásával a régi röghegységek egy része is hozzájuk kapcsolódott. Az ősföldeket mélységi magmás kőzetek építik fel, ilyen pl. a gránit és a gabbró. Mivel az ősföld anyaga meglehetősen merev, ezért nem gyűrődik, hanem törik erőhatások következtében. Ennek köszönhetően nem mindenhol alkot síkságokat, előfordul, hogy utólag kiemelkedett, és ma lépcsős szerkezetű hegyvidékeket alkotnak. Előfordult az is, hogy az ősföld megsüllyedt, elöntötte a tenger, és nagy vastagságban üledék rakódott a felszínre. Ennek alapján kétféle ősföldet különböztetünk meg: - fedett ősföld

- fedetlen ősföld

a) Fedetlen ősföld: A lepusztulás következtében síkságokat alkot általában, de ezek nem teljesen sík felszínűek, inkább hullámosak. A lepusztulás fő okozója a jégkori jégtakaró volt. Mivel az egykori fiatal lánchegység felső és középső része teljesen lepusztult, ezért felszínre kerültek a hegységek magját alkotó kőzetek. Ezek elsősorban nikkelt, vasat, platinát és krómot tárolhatnak. Ebbe a típusba tartozik a Kanadai-ősföld északi része, valamint a Balti-pajzs északi része..

b) Fedett ősföld: Elsősorban tengeri üledékek borítják, de előfordulnak folyóvíziek is, valamint a jégkori jégtakaró peremén jég által szállított törmelékek is. Az üledékes rétegek által tárolt ásványkincsek elsősorban az üledék korától és típusától függ. Az óidei üledékek elsősorban feketeszenet rejtenek, a közép- és újidő harmadidőszakiak barnaszenet, a legfiatalabb negyedidőszakiak pedig színes és nemesfémeket. Ebbe az ősföldtípusba tartozik pl.: Kanadai-ősföl déli része, a Balti-pajzs déli része, Nyugat-Ausztrália, Afrika nagy része.

II. Síkságok

a) Síkságok fajtái magasság szerint:

- 0 m alatt: mélyföld

- 0-200 m: alföld

- 200 m felett: fennsík

b) Síkságok kialakulása:

1) Lepusztulással:

- jégtakaró által történő lepusztulás: a jégkori jég előrenyomulása során letarolta a felszínt. Ahol a kőzetek puhábbak voltak, ott mélyedéseket vájt, ezeket később víz öntötte el, így alakultak ki a tóvidékek a Balti- pajzson (Finn-tóvidék), és a Kanadai-ősföldön. Ezekre a hullámos felszín és a sok tó jellemző.

2) Feltöltéssel:

- Jégtakaró által történő feltöltés: Az előre nyomuló jég a lepusztított területekről nagy mennyiségű törmeléket szállított, majd elolvadáskor ezt morénák formájában lerakta. Itt is a hullámos felszín jellemző, mert a morénavonulatok magassága akár a 100 métert is meghaladhatja. A morénahalmok között is jellemző a körülgátolt tavak kialakulása. Ilyen síkság alakult ki a Germán- Lengyel alföldön, a Kelet-európai-síkságon, Kanadai-ősföldön.

- Tenger és folyóvíz általi feltöltés: a sekélyebb és kisebb tengereket a beleömlő folyók viszonylag gyorsan feltöltik. Ezeken a területeken nagyon vastag üledéktakarók alakulhatnak ki, elérhetik a 6-8000 m-t. A feltöltött tenger felszíne még enyhén hullámos, de a kialakuló folyók ezeket az egyenetlenségeket gyorsan kisimítják. Ezek már ún. tökéletes síkságok. Ilyen pl.: Pó-síkság, Alföld, Román-alföld, Mississippi-alföld, Amazonas-medence, Kongó-medence, Murray-alföld, Kínai-alföld, Gangesz-alföldje stb. (általában a folyókról elnevezettek min azok.

Alföldek ásványkincsei: A tengerek által feltöltött alföldek legfontosabb ásványkincs a kőolaj és a földgáz, mivel ezek az elpusztult tengeri élőlények bomlásából származnak. A jég által feltöltött alföldeken nem jellemző az ásványkincsek jelenléte, a letaroltak pedig egyben ősföldek is, ezért az ott leírtak érvényesek. (fedetlen ősföld)

Jellemezd a dél-amerikai országok gazdasági életét!

VI.B. Jellemezd a dél-amerikai országok gazdasági életét!

Természeti adottságok:

Dél-Amerika nyugati oldalát az Andok lánchegysége zárja le. Mivel itt a Csendes-óceán lemeze hajlik a kontinens alá, ezért jelentős vulkanizmus, sok és erős földrengés jellemzi ezt a területet. A keleti oldal északi részén két ősföld (Guyanai-hegyvidék, Brazil-hegyvidék) zárja közre az Amazonas-medencét. Délen a Paraná-alföld zárja a kontinenst. Az éghajlat övezetesen változik, az ősföldek szavanna éghajlata között az Amazonas-medence esőerdő éghajlata található. A Paraná-alföld már zömmel kontinentális éghajlatú.

Gazdaság:

Mezőgazdaság: A földterület nagyobbik része nagybirtok. Ezek részben hazai, részben külföldi tulajdonban vannak. A nagybirtokosok az olcsó munkaerőt kihasználva monokultúrás (egy növényt termesztenek folyamatosan) termesztést folytatnak. A kisbirtokosok elsősorban saját és hazai piacra, a nagybirtokosok exportra termelnek, ezért különböznek a termelt növényféleségek is. A termesztés színvonala alacsony. Az Amazonas-medence peremén a fő növény a cukornád. A hegyvidékeken feljebb haladva a banán, a kakaó és a gyapot, majd a kávé termesztése jellemző. A fennsíkok már mérsékelt éghajlatúak, itt kukoricát, búzát, babot stb. termesztenek. A mérsékelt övi Paraná-medencében is ezek a növények jellemzők. A mérsékelt öv füves pusztáin és a magasabb területek szavannáin a szarvasmarhatartás jellemző, de főleg félvad, szabadon tartott formában.

Ipar: Latin-Amerika ásványkincsekben gazdag. Az Andokban Színes és nemesfémeket, a Brazil-felföldön feketeszenet és vasércet, a Guyanai-hegyvidéken bauxitot, Venezuelában kőolajat bányásznak nagy mennyiségben. Mind a bányászatban, mind az iparban jelentős szerepe van az USA nagyvállalatainak, így a termékek exportja is zömmel az Egyesült Államokba irányul.

Az ipar nagyon koncentrált. Mexikóváros, Sao Paulo és Buenos Aires állítja elő a vaskohászat, a gépipar és a vegyipar termelésének több mint 30 %-át. A kontinens belső területei iparilag nagyon fejletlenek. A Dél-Amerikai országok mindegyike nyakig eladósodott, főleg az USA-nak. Emiatt a gazdaságok nem tudnak kiegyensúlyozottan fejlődni, mert a legkisebb világgazdasági változás esetén már nem tudják a törlesztőrészleteket fizetni, ami gazdasági visszaeséshez vezet.

Brazília: A kontinens legnagyobb gazdasága. Az ipar koncentrálódik a délkeleti országrészben, a Belo Horizonte – Sao Paulo- Rio de Janeiro háromszögben. Belo Horizonte a vasércet és feketekőszenet termelő bányavidék és a vaskohászat központja. Sao Paulo főleg gépgyáraival (WV, GM) és vegyiparával emelkedik ki. Rio sokáig főváros volt, így a legtöbb iparágat magához vonzotta. Jelentősen túlnépesedett, részben ezért hozták létre az új fővárost Brasíliát (a másik ok a belső területek fejlesztésének szándéka volt).

Brazília északkeleti része a legszegényebb, főleg mezőgazdasági terület, cukornádat, gyapotot, és kakaót termesztenek. Az ország déli része az éléstár szerepet tölti be. Innen kerül ki a búza, a szója és a kukorica legnagyobb része. Az Amazonas-medence fejlesztésére csak a legutóbbi időkben került sor. Sajnos, mert ez együtt jár az útépítéssel, ami erdőirtásokat, új településeket, új bányákat jelent. Nincstelenek tömegei lepik el a medencét jobb életben bízva, de közben tönkreteszik a Föld utolsó, eddig érintetlen esőerdejét.

Mint mindenütt a térségben, Brazíliában is jellemző az óriási különbség az emberek jövedelmi viszonyaiban. Nagyon gazdag belvárosok mellett milliós nyomornegyedek húzódnak meg, ami melegágya a bűnözésnek, a járványoknak.

Hogyan alakultak ki és milyen a formakincsük a lánchegységeknek és a röghegységeknek?

…Tétel Hogyan alakultak ki és milyen a formakincsük a lánchegységeknek és a röghegységeknek?

Milyen ásványkincsek fordulnak elő a területükön?

1) Fiatal lánchg. kialakulása: lásd hegységképződés: kontinentális-óceáni, kontinentális-kontinentális ütközése c. részét.

Régi röghg. kialakulása: a) kialakulhat fiatal lánchg.-ből hosszú idő eltelte után. A felszín lepusztul, a már merev kőzetekből álló hegység az újabb nyomó- vagy húzóerők hatására összetöredeznek és vetődnek. Általában a lepusztulás ellenére is viszonylag nagy területű és magas hegységek tartoznak ide. Pl. Skandináv-hg., Ural, Appalache, Német-khg.

b) kontinensek belsejében röghegységek elsődlegesen is létrejöhetnek: itt már eleve ridegek a kőzetek, tehát húzó- vagy nyomóerő hatására eltörnek. A törések közötti rögök emelkedhetnek ill. süllyedhetnek, vagyis vetődnek. Az ilyen típusú hegységek általában nem túl nagy magasságúak: pl. Dunántúli-khg., Északi-khg. egy része.

2) a) Fiatal lánchg-ek formakincse: Ezek a hegységek magashegységek is, tehát magasságuk meghaladja az 1500 m-t. Felszínformáik attól is függenek, hogy melyik éghajlati övezetben fekszenek, vagyis melyik külső erő formálta őket. Általánosságban annyi feltétlenül igaz, hogy meredekebbek, csipkézettebbek, kevésbé legömbölyítettek, mint a röghegységek. A lánchegység szó azt fejezi ki, hogy a z ilyen típusú hegységek párhuzamos vonulatokból állnak, közöttük pedig alacsonyabban fekvő, hosszanti folyóvölgyek húzódnak. Ha a magasságuk és az éghajlatuk lehetővé teszik a jég munkáját (az Egyenlítőnél ez 5000 m, a sarkvidékeken már egészen alacsonyan is lehetséges), akkor a jég formálja a felszínüket. A hegyvidéki jég hó összetömörödése révén keletkezik a lánchegységek csúcsainak közelében kialakuló hógyűjtő medencékben. A keletkező jég a lejtőket követve gleccserként csúszik lefelé évi néhány száz méteres sebességgel. A gleccser a jégbe fagyott kőtörmeléket vésőként használva U alakú völgyeket váj magának, a törmeléket pedig elvégződésénél illetve a gleccser oldalára felhalmozva vég- vagy oldalmorénaként felhalmozza. A felszín formálását a völgyekben a gleccser, a hegyoldalakban pedig a fagyaprózódás (a repedésekbe befolyó víz megnövekvő térfogata feszíti szét a kőzetet) végzi. E kettőnek a hatására lesznek meredekek a hegyoldalak, és a két gleccservölgy között megmaradó térszínen csipkések a hegycsúcsok.

Ha nincs lehetőség a jég kialakulására, akkor a felszín hasonlatossá válik a röghegységekéhez, a formák lágyabbak, a hegyoldalak kevésbé meredekek, a csúcsok legömbölyítettebbek lesznek. A bemélyülő folyóvölgyek V alakúak lesznek, de általában kevésbé meredekek. Persze a hosszanti szerkezet ekkor is megmarad.

b) Régi röghegységek formakincse: Néhány hideg övben fekvő hegységtől eltekintve ezek nem nyúlnak fel a hóhatárig, tehát felszínüket elsősorban a folyók alakítják. A felszín pont olyan lesz mint azoknál a lánchegységeknél, amiket nem a jég formált. Ugyanakkor a röghegységekben nem alakul ki a hosszirányú tagoltság. A rögök, rögsorok különböző irányú mozgása miatt ezeket a hegységeket különböző irányú árkok, medencék tagolják, valamint a hegységekből lefutó kisebb-nagyobb vízfolyások völgyei.

3) Magmás érctelepek keletkezése: A felfelé áramló magma nem mindig éri el a felszínt, gyakran nagyobb mélységben megreked, mint pl. a hegységek belsejében is előfordul. Ahogyan a magma felfelé mozog, fokozatosan hűl, és sorra szilárdulnak meg és válnak ki belőle az egyre alacsonyabb olvadáspontú anyagok, többek között különböző fémek. Ezért a hegységek belsejében lefelé haladva más-más ércek, fémek halmozódtak fel.

A felhalmozódás sorrendje: legmélyebben: nikkel, króm, vas, platina

Felette : urán, ón

Felette: cink, ólom, réz, arany, ezüst (ezek már nem is a magmából válnak ki, hanem a megszilárdult magma feletti repedésekbe behatoló forró vizes oldatokból)

a) Lánchegységek ásványkincsei: mivel ezek még nem pusztultak le, ezért itt a legfelső szint ércei is megmaradtak, vagyis bányászható: színes és nemesfémek.

Az alattuk lévők is léteznek, de nagy mélységben, ezért ezekhez még nem férünk hozzá.

b) Röghg-ek ásványkincsei: A felső szint ércei legtöbbször már lepusztultak, legfeljebb csak folyóhordalékban fordulnak elő. Bányászható a középső szint, vagyis az urán és az ón, esetleg nagyon erős lepusztulás esetén a nikkel, a króm, a vas és a platina Pl. Urálban. Ha a röghegység üledékes kőzeteket is tartalmaz, mint a mészkő és a dolomit, akkor az üledékes rétegek között különböző minőségű és vastagságú szénrétegek is előfordulhatnak.

Milyen tényezők befolyásolják egy adott területen a levegő felmelegedését?

… Tétel Milyen tényezők befolyásolják egy adott területen a levegő felmelegedését?

1) A nap sugárzása: A légkör külső határára 1354 W/m2 energia jut. Ez az érték a napállandó. Az energia jelentős része visszaverődik vagy elnyelődik. A Föld felszínére valamivel több mint fele jut le a napállandónak. Különösen a rövidhullámú sugarak szűrődnek ki a napfényből.

2) A légkör felmelegedése: A napsugarak nem a levegőt, hanem a talajt melegítik fel először. A talaj a napsugarakat először hővé alakítja, majd ezt a hőt átadja a felette lévő levegőnek. Ez a folyamat a talaj feletti kb. 20 cm-es légrétegre terjed ki. Az e fölötti levegő felmelegedése már a hőmérsékletkülönbségek miatt beinduló légkörzés hatására történik.

3) Üvegházhatás eredménye: lásd légkör szerkezete c. tétel.

4) Mitől függ egy terület felmelegedése:

- a napsugarak hajlásszöge

- sugárzás időtartama

- felszín anyaga jellege

a) Napsugarak hajlásszöge: Alapvetően attól függ, melyik szélességi körön vagyunk a gömb alakú Földön. A legnagyobb szögben az egyenlítő környékét érik a napsugarak, a legkisebb szögben pedig a sarkpontokat.

A Föld tengelyferdesége és Nap körüli keringése miatt a besugárzási szög egy éven belül is változik. Ez okozza az évszakok kialakulását.

A besugárzási szög agy napon belül is változik, ennek következménye a hőmérséklet napi járása, vagyis az, hogy dél körül melegebb a levegő, mint hajnalban vagy este.

A föld felszíne nem mindenütt sík. A lejtők szöge és iránya szintén változtatja a besugárzási szöget. Az északi félgömbön ennek köszönhető, hogy a déli lejtők melegebbek mint az északiak.

b) Sugárzás időtartama: A Föld felszínén változik a napszakok hossza. A sarkvidékeken pl. előfordul 24 órás éjszaka és 24 órás nappal is.

A különböző éghajlatú területeken a sugárzás időtartamát befolyásolja a felhőzöttség is. Hiába ugyanolyan hosszúak a napszakok két tarületen, ha az egyik terület szinte teljesen felhőtlen, míg a másikon gyakran borult az idő. A tényleges napsugárzás időtartamát nevezzük napfénytartamnak, vagy napsütéses órák számának. Pl. A beesési szög alapján az egyenlítőnél melegebbnek kellene lenni, mint a térítői sivatagokban, mégis ez fordítva van. Az egyenlítői éghajlat csapadékosabb, gyakran felhős az ég, a sivatagokban viszont a folyamatosan tűző nap jellemző.

c) Felszín anyaga, jellege: A különböző anyagoknak más a fajhője. ( Fajhő: azt az energiamennyiséget adja meg, amennyi egy kg tömegű anyag egy Celsius fokos melegítéséhez szükséges.) Ugyanattól a besugárzástól ezért egyik anyag jobban a másik kevésbé melegszik fel. Legnagyobb az eltérés a szárazföldek és a víz között. A tengerek fajhője nagyobb, ezért lassabban melegszenek fel, de lassabban is hűlnek le.

Befolyásolja a felmelegedést a felszínt alkotó anyag színe is. A világosabb színű felszín jobban visszaveri a napsugarakat, ezért kevésbé melegszik fel, mint a sötét. Pl. szántóföld és a hótakaró közötti különbség.

A magyar könnyűipar ágazatai, elhelyezkedése, helyzete

VII.B A magyar könnyűipar ágazatai, elhelyezkedése, helyzete

A könnyűipar fogyasztási cikkeket termel. Ágazatai közé tartozik a textil, ruházati, bőr, cipő, fa, bútor, papír és nyomdaipar. Az ágazaton belül egyes üzemek alapanyagokat (fűrészáru), mások késztermékeket állítanak elő (nyomdaipar).

Az ágazat fő telepítő tényezői:

- Nagy tömegű, olcsó, nem túl magasan képzett munkaerő. Magas a szak és betanított munkások aránya. Pl. textilipar.

- Nyersanyagforrás. Ez általában nem túl fontos, mert a könnyűipar nyersanyagai általában jól szállíthatók. De a bőripar ezért települt Pécsre, Simontornyára (szarvasmarhatenyésztő körzetek központjai) és Budapestre (vágóhidak). Nem lehet könnyen szállítani a kendert sem, ezért települt a feldolgozóüzem Szegedre a kendertermelő körzet központjába.

- Vízigény. Nagy vízigénye van pl. a cellulóz és papíriparnak, ezért települt az összes ilyen üzem a Tisza, a Duna és a Balaton mellé.

- Szállítás. Ott fontos, ahol importból származik az alapanyag. Így kerültek fűrészüzemek a Tisza mellé, ahol fa ugyan viszonylag kevés nő, viszont az első világháború előtt a Kárpátokból a Tiszán keresztül úsztatták le a fát.

- Gazdaságpolitikai megfontolások. Sok üzem épült az Alföldön és a nehézipari központokban a női munkaerő foglalkoztatására.

Elhelyezkedése:

Elhelyezkedése kiegyenlítettebb, mint a nehéziparnak. Három fő körzete alakult ki:

1) Budapest és környéke: Itt található a könnyűiparban foglalkoztatottak több, mint negyede. A könnyűipar szinte minden ága megtalálható itt.

2) Kisalföld: elsősorban textilipari ágak, cipő, és műbőrgyártás honosodott meg itt. Jelentősebb központjai: Győr, Mosonmagyaróvár, Sopron, Szombathely, Kőszeg, Pápa.

3) Dél-Alföld: A textil és a bútoripar jelentős. Központjai:Szeged, Hódmezővásárhely, Békéscsaba, Gyula.

A papíripar a fentebb említettek szerint víz mellé települt, ezért van papírgyár:

Duna mellett: Lábatlan, Szentendre, Dunaújváros

Tisza mellett: Szolnok

Balaton mellett: Balatonfűzfő

Cipőgyárak vannak Martfűn, Szigetváron és Egerben.

Nyomdaipar Budapesten, Békéscsabán, és Gyomaendrődön.

Bútoripar Egerben, Nagykanizsán, Zalaegerszegen és Győrben.

A könnyűipar helyzete:

A könnyűipar egy része a rendszerváltást követően tönkrement. Különösen igaz ez a nagyvállalatokra, amelyek addig versenytől védett piacokra termeltek. (A védett piac részben a hazai, részben KGST országokat jelentette.) Az állva maradt vállalatokra jellemző, hogy a saját termelés mellett igen nagy a bérmunka aránya. Ez azt jelenti, hogy a külföldi partner adja az alapanyagot, a gyártási tervet, és elszállítja a készterméket. Ez azért kedvezőtlen, mert elsorvad a hazai fejlesztés, ráadásul ilyenkor a vállalat csak munkadíjat kap, vagyis igazán nagy haszon nem keletkezik. Mivel a kereskedelem nem a gyártó kezében van, nagyon bizonytalan az üzem folyamatos működtetése. Ha elmaradnak a nagy megrendelések, egyik pillanatról a másikra be lehet zárni a gyárat.

A könnyűipar legnagyobb része alacsonyan képzett munkaerőt foglalkoztat. Mivel ez az ágazat a fejlődő országokba is telepíthető, ezért a magyar iparnak ezekkel az országokkal kell versenyeznie. Ez csak úgy lehetséges, ha alacsonyan tartják a bérköltségeket, így viszont ezek a szakmák elnőiesedtek. A könnyűipar dolgozóinak kétharmada nő, de egyes ágazatokban (pl. textilipar) még ennél is magasabb az arány. Ha jelentősen emelkednek a bérek ezen a területen, akkor az üzemek egy része tönkremegy, mert nem tudja az emelt bért kigazdálkodni, mások kitelepülnek olcsóbb bérű országokba. Ezt azért is tehetik meg könnyen, mert az ágazat egy részének viszonylag kevés, és könnyen áttelepíthető gyártósora van (pl. varrodák).

Ismertesd Németország gazdaságának főbb jellemzőit!

VIII.B. Ismertesd Németország gazdaságának főbb jellemzőit!

Természeti adottságok: Németország északi felét a Germán-alföld foglalja el. Ennek nagyobbik részét a jégtakaró által lerakott törmelék fedi. A törmelékből formálódott morénák dombvonulatokat alkotnak melyek tómedencéket és olvadékvizekből lerakódott homokhátságokat fognak közre. Déli részét helyenként lösz borítja. A Németh-középhegység rögvidéke zárja délről az alföldet. Rögei még az óidőben keletkeztek, azóta erőteljesen lepusztultak, helyenként tengerelborítást is kaptak. Az újabb kiemelkedés során nyerték el mai formájukat. Anyaguk különböző korú tengeri üledék lehet, vagy kristályos kőzetek. A Német-középhegység és az Alpok vonulata fogja közre a Sváb-Bajor-medencét.. Felszínét az Alpokból a jégkorban lenyúló gleccserek, később folyók alakították ki. Az Alpok fiatal lánchegység. Németországra viszonylag kis része jut, azt is az alacsonyabb, mészkőből felépülő vonulatok alkotják. Az éghajlat az északi partvidéken óceáni, délebbre nedves kontinentális. Tele meglehetősen hideg, nyara hűvös, csapadéka közepesnél valamivel több (7-800 mm). Legjelentősebb vízi útja a Rajna, ami felfűzi a Ruhr-vidéket. Jelentősebb folyója még az Északi-tengerbe ömlő Weser és Elba, A balti-tengerbe torkolló és a keleti határt alkotó Odera, valamint az országot keleti irányban elhagyó Duna.

Gazdaság:

Bányászat: A német ipar méretei és a hosszú ideje tartó kitermelés miatt Németország a legtöbb ásványkincsből behozatalra szorul. Jelentősebb mennyiségben feketeszenet (Ruhr és Saar-vidék), barnaszenet (a volt keleti tartományok és Köln környéke), valamint kősót és kálisót bányásznak (Harz-hegység). A többi ásványkincs (színesfémek, kőolaj, földgáz) mennyisége eltörpül a behozatal mellett.

Ipar: Németország iparának hagyományos gerince a Ruhr-vidék. Az itteni ipar alapját a feketekőszén és kezdetben a vasérc lapozta meg. Vaskohók és gépipari üzemek települtek ide, majd megjelentek az energiaigényes iparágak pl. üvegipar, cementgyártás, melyek a feketeszénnel fűtött erőművekre támaszkodtak. Megjelent a szenet, illetve a szén kokszolásakor keletkező gázokat hasznosító vegyipar is. A vasérc hamar elfogyott, ezt részben a franciaországi Elzász-Lotaringiából, részben a Rajnán keresztül távolabbi országokból (Svédo., Brazília) pótolják. Mivel ezek az üzemek elsősorban férfi munkaerőt foglalkoztatnak, ezért a női munkavállalás általánossá válása óta a textilipar is betelepült. A 70-es években az iparvidék válságba került, főleg a drágán termelő bányák miatt. Sorban zárták be a bányákat, de a kohók és az energiaigényes iparágak egy része is erre a sorsra jutott. Ezek helyét a kevesebb alapanyagot és energiát felhasználó gépipari ágak (elektronika, finommechanika) foglalták el. Az alapanyagtermelés egy része a tengerparti kikötőkbe települt át, ahol az importált érceket dolgozták fel (Hamburg, Bréma).

A keleti országrész az újraegyesítést követően gyökeresen átalakult. Az üzemek egy része tönkrement a maradékot nyugati cégek vették meg és beolvasztották saját szervezetükbe. Nagy ipari központ maradt Drezda, Lipcse, Halle főleg gép és vegyiparáról nevezetes.

Mint főváros, jelentős iparral rendelkezik Berlin is.

A német ipar gerincét ma a gépgyártás és a vegyipar alkotja. A gépgyártáson belül kiemelkedik az autóipar szerepe (Opel, Ford, Volkswagen, BMW, Daimler-Benz), az északi kikötőkben jelentős a hajógyártás (Hamburg, Bréma), fontos a fogyasztási eszközök gyártása, ami egyben elektronikai vállalatokat is jelent (Siemens, Bosch, Grundig). A vegyipar szinte mindent termel, amit vegyipar termelhet, festékeket, műanyagokat, háztartási vegyi anyagokat, hajtó- és kenőanyagokat, gyógyszereket. Kiemelkedik közülük a gyógyszergyártó Bayer, és az általános vegyipari termékeket gyártó BASF, ami a világ második legnagyobb vegyipari üzem, a maga 140 ezer dolgozójával.

Mezőgazdaság: A német mezőgazdaság termelési színvonala fejlett. A birtokrendszer elaprózott, különösen a nyugati tartományokban, itt a 10-20 hektáros családi birtok a jellemző. A keleti részen az egykori NDK állami gazdaságainak földjéből nem is engedtek 50 hektárnál kisebb területeket kihasítani, ezzel is szerették volna elérni a birtoknagyságok növekedését. A kis terület miatt a német mg. drágán termel.

A Germán-alföldön a nedves hűvös időjárás a takarmánynövényeknek, kedvez, mellette rozs burgonya és cukorrépa terem. A takarmánytermesztés miatt tejtermelő tehenészetek alakultak ki. Az alföld déli részén és a

Sváb-bajor-medencében megjelenik a búza, a sörárpa, a komló és jelentősebbé válik a sertéstenyésztés. A hegyvidékek a szarvasmarhatenyésztés területei, kivétel a Német-középhegységben a Rajna-völgye, itt kihasználva a déli lejtők jobb felmelegedését szőlő-, zöldség- és gyümölcstermesztéssel foglakoznak.

A német mezőgazdaság nem termeli meg az ország szükségleteit, ezért jelentős az ország importja. Nemcsak trópusi élelmiszerekből, hanem mérsékelt öviekből is. Legtöbbet Hollandiából, Franciaországból és Dániából, valamint a mediterrán országokból szállítanak be.

Hogyan keletkeznek és milyen tulajdonságaik vannak a ciklonoknak és az anticiklonoknak

…Tétel Hogyan keletkeznek és milyen tulajdonságaik vannak a ciklonoknak és az anticiklonoknak

A ciklonok és anticiklonok keletkezése a mérsékelt éghajlati övre jellemző. Jelentős szerepük van az egyes éghajlatok jellemzőinek kialakításában, részben a csapadék, részben a hőmérséklet vonatkozásában.

Ciklonok keletkezése: két különböző hőmérsékletű levegő összeütközésével és ennek következtében örvénylő mozgásával keletkezik. Főleg óceánok, tengerek felett keletkeznek, elég jól körülhatárolható területen. A hozzánk érkező ciklonok zöme Izland környékén keletkezik, majd a nyugati szelek hatására halad kelet felé. Mozgása nem egyenes, általában hullámszerű pályán halad. Több ezer km megtétele után ereje fokozatosan gyengül, a ciklon elöregszik, majd megszűnik.

A ciklonok jellemzői: A ciklonok középpontjában a légnyomás alacsony, mert a levegő felfelé áramlik benne. A feláramló levegő helyére a ciklon külső részéből érkezik levegő, tehát befelé áramlás történik. A ciklonok külső zónájában lefelé mozog a levegő, ezért itt a légnyomás magasabb, mint a központban. A ciklonokban a levegő nem egyenes mozgást végez, hanem örvénylik, mégpedig az óramutató járásával ellentétes irányban.

Csapadékképződés a ciklonokban: A ciklonokban lévő eltérő hőmérsékletű légtömegek érintkezési vonala a front. Háromféle frontot különítünk el: meleg, hideg és záródó front.

a) Meleg front: akkor alakul ki, amikor a ciklonban lévő melegebb levegő rásiklik a ciklonon kívüli hidegebb levegőre. Mivel a meleg levegő viszonylag lassan mozog, a felsiklás szöge kicsi marad. A kialakuló csapadékzóna ezért viszonylag széles lesz, a felhőzet összefüggő, a csapadékhullás nem túl intenzív, de viszonylag hosszú ideig tart. Melegfront esetén a szél gyenge marad

b) Hideg front: kialakulhat akkor is, ha a ciklon meleg levegője is hidegebb, mint azé a területé, ahová érkezik. Gyakoribb azonban az, hogy a ciklon hideg levegője (mivel gyorsabban mozog mint a meleg) utoléri az előtte mozgó meleget és a magasba löki. Mivel a folyamat gyors, a hideg levegő meredek falán a meleg hirtelen áramlik a magasba, ezért a keletkező felhőzóna keskeny, a felhőzet gyakran szakadozott zivatarfelhőkből áll, a csapadékhullás intenzív, de nem tart túl hosszú ideig. Hidegfrontok esetén erős gyakran viharos erejű a szél.

c) Záródó front: A gyorsabban mozgó hideg levegő előbb-utóbb a ciklonban lévő összes meleg levegőt a magasba emeli, gyakorlatilag körbeér. Amikor a hidegfront utoléri a melegfrontot azt nevezzük záródó frontnak. Ilyenkor még az utolsó csapadékmennyiségét kiadja a ciklon, majd fokozatosan megszűnik.

Anticiklon keletkezése: Mivel a ciklonok alacsony nyomású területek, a köztük lévő zóna magas nyomású lesz. Ezeket a magas nyomású területeket nevezzük anticiklonoknak. Másik keletkezési módjuk a szárazföldek belsejére jellemző (pl. Szibéria). Itt télen a nagyon erős lehűlés miatt keletkeznek magas nyomású területek, vagyis anticiklonok.

Anticiklonok jellemzői: Minden fordított mint a ciklonoknál. Belsejében magas, külső részein alacsony a nyomás. A felszín felett a levegő a közepéből kifelé áramlik és az órajárás irányába forog. Belsejében lefelé, kívül felfelé áramlik a levegő. Az anticiklonokra a csapadékképződés nem jellemző, száraz időjárást okoz. Magyarországon nyáron száraz forró, télen száraz nagyon hideg időjárást okoz.

Hogyan változik hazánk népessége?

IX.B. Hogyan változik hazánk népessége?

Magyarország lakóinak száma 10 millió körül alakul, éppen 2001-ben csökken ez alá az érték alá. A népsűrűség 110 fő/km2, ami közepesnek tekinthető. Ezen belül jelentős területi eltérése vannak. Sűrűbben lakott Budapest és agglomerációs övezete, itt viszonylag kis területen él az ország lakosságának negyede. Az utóbbi években Budapest lakossága is jelentősen csökkent (mintegy 300 ezer fővel), de ez elsősorban a zöldövezetbe történő kiköltözést jelent. Az országos átlagnál sűrűbben lakott még a nagyvárosok és ipari övezetek pl. Győr-Moson-Sopron, ritkábban lakottak a mezőgazdasági övezetek és hegyvidékek, ahol ritkább a településhálózat is pl. Bács-Kiskun.

Nemzetiségi összetétel: Viszonylag kicsi a számuk. Ennek oka a trianoni területvesztés, hiszen így a nemzetiségek jelentős része határon kívül került, és a kitelepítések a háború után, amikor németek, szlovákok kerültek határainkon kívül, részben magyar nemzetiségűekkel kicserélve.

Németek: zömmel a török hódoltság után kerültek Magyarországra az elnéptelenedett területekre. Főleg Baranyában, Pest környékén és Komárom megyében élnek.

Szlovákok: Békés, Komárom és pest megyében települtek le.

Délszlávok (horvát, szerb, szlovén): Az ország nyugati, délnyugati területein élnek.

Román: Románia határvidékén élnek.
Fentieken kívül élnek itt görögök, bolgárok, ruszinok és ukránok is.

Jelentős a cigány etnikai kisebbség. Annyiban különbözik a nemzeti kisebbségtől, hogy saját anyaállamuk nincs. Számukat 400 ezerre becsülik, de ez a szám nagyon bizonytalan, hiszen önbevalláson alapszik. Nagyobbik részük Pest, Borsod, Szabolcs és Jász-Nagykun-Szolnok megyében él, de az egész országban előfordulnak.

Népesedési folyamatok: Magyarország lakossága a 80-as évek óta csökken. Jelenleg az évi fogyási ütem 30-40 ezer fő. A fogyás oka elsősorban a születések számának lecsökkenése, kisebb mértékben felelős, hogy a halálozások száma is megugrott az utóbbi időben. A születésszám csökkenésének oka nagyon összetett. Ha fiatalokat kérdezünk, akkor a gyerekszülési kedv elméletben nem változott, ma is nagyjából ugyanannyi gyereket terveznek a fiatalok, mint régebben, csak ezeknek a gyerekeknek egy része nem születik meg.

Miért?

- A családtámogatások az elmúlt évtizedekben csökkentek, nincsenek arányban a gyereknevelés költségeivel.

- A nők egyre nagyobb része állt munkába, és egyre felelősségteljesebb állásokat töltenek be. A karrier szempontjából 6-9 év kiesés végzetes lehet. Az utóbbi időben pedig a munkáltatók sem szívesen foglalkoztatnak kisgyerekes anyákat (betegség miatti hiányzás).

- A panelprogramban zömmel kis méretű lakások épültek, ezek egy nagyobb család elhelyezésére alkalmatlanok.

- A gyereknevelés jelentős kötöttségeket jelent az életvitelben. Ma már a fiatalok egy része ezt nem szívesen vállalja.

Népesség megoszlása nem és kor szerint:

A népesség egészében nőtöbblet van. Ez nem magyar sajátosság, az egész világra jellemző. Oka a nők magasabb életkora. Olyannyira igaz ez, hogy 40 éves korig még férfitöbblet van, csak utána fordul meg az arány.

A korfát nézve megállapítható, hogy a jelenlegi 35-40 éves korosztály létszáma magas. Ők az ún. Gyes gyerekek, a 60-as évek közepén vezették be és utána megugrott a gyerekvállalási kedv. Az is látszik, hogy a 10-14 évesek létszáma is nagyobb, mint a körülötte lévő korosztályoké. Ők a Gyes gyerekek utódai, vagyis egy-egy nagyobb korosztály gyerekeinek a létszáma is nagyobb. Behorpadás mutatkozik viszont az 50-55 és a 70-75 éves korosztályoknál. Ennek oka a világháború. Az idősebb korosztálynál a háborús veszteségek, a fiatalabbnál az elmaradt születések okozzák.

Miért okoz problémát a születések számának tartós csökkenése:

- Kisebb a termelésben résztvevők száma, miközben a nyugdíjasok száma még növekszik, hiszen az ő korosztályaik még nagy létszámúak. Ez azt jelenti, hogy kevesebb ember befizetett TB-jéből kell kifizetni a nyugdíjakat. Ez vagy a nyugdíjak értékvesztését jelenti, vagy meg kell emelni a nyugdíjkorhatárt, így elérve a kisebb nyugdíjas létszámot.

- A másik megoldás a bevándorlás szabadabbá tétele, ez viszont belső politikai feszültségeket eredményezhet (rasszizmus, idegengyűlölet).

Tétel A szél kialakulása és fajtái

… Tétel A szél kialakulása és fajtái

1) A szél fogalma: A talajjal párhuzamosan a felszín felett áramló levegőtömeg.

2) A szél kialakulása: A Föld felszínének különböző pontjai eltérő mértékben melegszenek fel. Ahol melegebb a levegő ott kisebb a légnyomás, ahol hidegebb, ott pedig nagyobb. Ebben az esetben kiegyenlítődés indul meg, vagyis a nagyobb nyomású helyről a kisebb nyomású hely felé fog áramlani a levegő.

3) Corioli-erő: Ha nem lenne a Föld forgása, akkor a levegő egyenesen mozogna a nagyobb nyomású helyről az alacsonyabb nyomású hely felé. A Föld forgása miatt azonban a meginduló légáramlás eltérül ettől az egyenestől. A

A Corioli-erő hatása: Az északi félgömbön az elvi iránytól a szél mindig jobb kéz felé, a déli félgömbön viszont bal kéz felé tér el.

Vagyis. É-i félgömb: É-i szélből Északkeleti, majd Keleti lesz.

D-i szélből Délnyugati majd Nyugati lesz

D-i félgömb: É-i szélből Északnyugati, majd Nyugati lesz.

D-i szélből Délkeleti, majd Keleti lesz

4) Általános légkörzés: Ha nem lenne Corioli-erő, akkor a sarkvidéki levegő a felszín felett áramlana egyenesen az Egyenlítő felé, helyére a magasban egyenlítői meleg levegő érkezne a sarkvidékekre. Ezt az egyszerű helyzetet alakítja át a Föld forgása, létrehozva az általános légkörzést.

- Futóáramlások: Ezek a magasban alakulnak ki, a legmelegebb és a leghidegebb területek között. Ezek a Földön: - térítők

- Sarkkörök

- Irányuk nyugatias, sebességük 3-500 km/óra.

Sarki szelek: A sarkvidékek felett összegyűlt hideg levegő magas légnyomást eredményez. Ez a levegő kiáramlik az egyenlítő irányába, de eltérülnek és keletiessé válnak. Irányuk az Északi-sarkvidéken Északkeleti, a Déli-sarkvidéken Dél-keleti.

- Passzátszelek: A térítők környékén magas légnyomású öv, a z Egyenlítőnél alacsony légnyomású öv húzódik. A levegő a térítők felől az egyenlítő felé áramlik, ez a kitérülés miatt az északi félgömbön északkeleti, a déli félgömbön délkeleti szeleket eredményez. Ezeket nevezzük passzátszeleknek. Az Egyenlítőnél az összeáramlás miatt feláramlás indul meg, ezt mi szélcsendként érzékeljük, viszont heves záporokat, zivatarokat eredményez.

- Nyugati szelek övezete: A passzátszelek és a sarki szelek közötti területre jellemző. A szélirány ebben a zónában nyugatias. Ez a szél sodorja maga előtt az erre a zónára jellemző ciklonokat és anticiklonokat. Az eltérítő erő hatására a ciklonok a sarkkörök, az anticiklonok a térítők felé sodródnak és megszűnnek.

5) A monszun szélrendszer: Monszun szél alatt az évszakosan ellentétes irányban fújó szeleket nevezzük. Kialakulásuk azonban jelentősen eltér egymástól.

a) Mérsékelt monszun: kialakulását a szárazföld és a tenger eltérő felmelegedésének köszönheti. Nyáron a tenger hidegebb marad mint a szárazföld, ezért csapadékban gazdag levegő áramlik a tenger felől a szárazföld felé. Télen fordított a helyzet, ezért ilyenkor a szárazföld felől fúj a szél a tenger felé, de csapadékot nem okoz. A mérsékelt monszun mindig a kontinensek keleti felén alakul ki.

b) Trópusi monszun: A passzát szél feláramlási zónája egyik félévben Északra, másik félévben Délre húzódik. Ez azt is jelenti, hogy a két pont között félévenként megfordul a szélirány, hiszen egyszer északkeleti, másszor délkeleti lesz. Az, hogy a megforduló szél mennyi csapadékot fog hozni attól függ, hogy tenger vagy szárazföld felől érkezik.

6) Helyi szelek: Ezek a nagy földi légkörzéstől függetlenül alakulnak ki, helyi hőmérsékletkülönbségek hatására. Általában rövid időtartamúak és szeszélyes időközökben alakulnak ki, de vannak közöttük rendszeresen visszatérők is. Ez utóbbiak közül néhány:

- Hegy-völgyi szél: Magashegységekben jön létre. Éjjel a hegycsúcsok hőmérséklete gyorsan csökken, ilyenkor a hideg levegő csúszik le a völgyekbe, nappal a völgyek gyorsan melegszenek, levegőjük pedig felfelé áramlik.

- tengerparti szél: kialakulása a monszunhoz hasonló, csak nem évszakonként, hanem napszakonként fordul a szél.